Elhízás és az ételérzékenység

Az ételkomponensek ellen történő antitest termelődés és immunkomplex képződés természetes folyamat, ilyen immunkomplexek (IC-ek) egészségesek vérében is kimutathatók. Az immunrendszer eltávolítja (fagocitózissal) ezeket a komplexeket, ha nem nagy mennyiségben keletkeznek¹.

Amikor az antigén mennyiségéhez képest kevés antitest termelődött, kisméretű, könnyen eltávolítható IC-ek keletkeznek (antigén túlsúly). Amikor nagyobb (ekvivalens) mennyiségű antitest keletkezik, az az antigénnel nagyméretű IC-t képez, mely nehezen eltávolítható és képes aktiválni a komplementrendszer klasszikus útját (C1q komponens megkötésével kezdődik), s ezzel gyulladást kiváltó folyamatokat indítani^2,3.

Ha megnövekszik a bél áteresztőképessége és nagyobb mennyiségű, nem megfelelően emésztett étel jut a szervezetbe, nagymennyiségű ellenanyag, nagyméretű és sok IC keletkezik, mely szisztémás krónikus gyulladáshoz (SCI) és krónikus betegségek kialakulásához vezet⁴.

Elhízás esetén alacsony szintű gyulladás mutatható. Gyulladásos markerek, mint a C-reaktív protein (CRP) korrelál az elhízás és az inzulinrezisztencia súlyosságával és súlycsökkenés esetén normalizálódik⁵.

Szoros korrelációt mutattak ki az érelmeszesedés megelőző állapotát igazoló közös carotis artériák intima media rétegének vastagsága (IMT) és a CRP között kövér gyermekekben⁶. M. Wilders-Truschnig és munkatársainak tanulmánya⁷ szerint az ételkomponensek ellen termelődött IgG szintje szignifikánsan magasabb elhízott gyermekekben a normál súlyúakhoz képest. Az anti-étel IgG szoros kapcsolatot mutatott az alacsony szintű gyulladással (CRP szint) és az arteria carotis communis IMT rétegvastagságával, mind elhízott, mind egészséges gyermekekben.

Nagyobb molekulák átjutása a bélfalon alacsony szintű krónikus gyulladást vált ki, s ez feltételezhetően a kiváltó oka a 2 típusú diabétesz és az érelmeszesedés kialakulásának. Így az ételek ellen termelődött IgG-nek nagy valószínűséggel szerepe lehet az elhízás és az érelmeszesedés kialakulásában. Az említett tanulmány az étel-ellen termelődött IgG, az elhízás, a szisztémás gyulladás és az érelmeszesedés korai kialakulása közötti kapcsolatot támasztja alá.

A gyulladás és az étel-ellenes IgG kapcsolata

Egy másik, elhízott felnőtteket vizsgáló tanulmányban az étel-ellenes IgG vizsgálat alapján bevezetett eliminációs diéta hatását vizsgálták⁸.

Az étrendváltoztatás a testsúly, a BMI, a derék/csípő arány és a szérum triglicerid szint szignifikáns csökkenését tapasztalták a nem diétázókkal összehasonlítva.

Mindezek mellett az eliminációs étrendi csoportban enyhültek a reflux, IBS, a krónikus kimerülés és a fejfájás tünetei.

Egy nagyobb elhízott populációt elemző vizsgálatban⁹ az eliminációs diéta bevezetését követő 30, 60 és 90 nap után ellenőrizték a BMI-t, a derék/csípő arányt, a nyugalmi vérnyomást és az életminőséget (SF-36 kérdőív alapján).

Mind a nyugalmi diasztolés vérnyomásban, mind az említett többi paraméterben és az életminőségben szignifikáns javulást tapasztalta a 90 napos diétát követően.

Irodalom

1. Paganelli, R. J. Levinsky, D. J. Atherton: Clin exp Immunol 1981, 46:44-53

2. L. Dunkelberger, W. C. Song: Cell Research 2010, 20:34-50, doi: 10.1038/cr.2009.139

3. Wang, R. N. deJong et al.: Mulecular Cell 2016, 63:135-145, http://dx.doi.org/10.1016/j.molcel.2016.05.016

4. Furman, J. Campisi et al.: Nat Med 2019, 25(12):1822-1832, doi:10.1038/s41591-019-0675-0

5. G. Cook, M. A. Mendall et al.: Atherosclerosis 2000, 149:139-150

6. Mangge, K. Schauenstein et al.: Exp Clin Endocrinol Diabetes 2004, 112:378-382

7. Wilders-Truschnig, H. Mannge et al.: Exp Clin Endocrinol Diabetes 2008, 116:241-245, doi: 10.1055/s-2007-993165

8. Y. Onmus, E. C. Cakirca, A. Salklamaz: Journal of Food and Nutrition Research 2016, 4(1):1-5, DOI:10.12691/jfnr-4-1-1

9. E. Lewis, J. M. Woolger et al.: J Obes Weig los Ther 2012, 2:1, http://dx.doi.org/10.4172/2165-7904.1000112