Cöliákia diagnosztika

A cöliákia – azaz a lisztérzékenység autoimmun megbetegedés, melynek oka a gliadin nevű protein elleni ételintolerancia. Kutatások szerint 100 emberből 1 szenved cöliákiában, de csak minden 10. érintett tud a betegségéről. Sokan már csak a súlyos szövődmények kialakulása után tudják meg, hogy krónikus panaszaikat, rossz egészségügyi állapotukat a gluténtartalmú ételek okozták. A lisztérzékenyek számára nagyon fontos, hogy tisztában legyenek az ételintoleranciájukkal!

A cöliákia egy életen át tartó megbetegedés, kezeletlenül vitamin- és ásványianyag-hiánnyal járó állapothoz, a vékonybél rákos elváltozásához, vérszegénységhez, meddőséghez vezethet.

A FOODTEST 200+ a cöliákiát nem mutatja ki, de vizsgálja a glutén- (gliadin) és transzglutamináz ellen termelődött IgG ellenanyagokat, valamint minden gabona szerepel a vizsgálati panelen. Így a cöliákia gyanús pácienseinknek külön jelezzük, ha további vizsgálatra lenne szükség. A diagnosztikus eljárások előtt kellő mennyiségben kell glutént fogyasztani, hogy a betegség biztosan kizárható, ill. bizonyítható legyen, ezért a kiegészítő vizsgálatokat diéta elkezdése előtt szükséges elvégeztetni.

A lisztérzékenység tipikus emésztőszervi tünetekkel járhat: hasmenéssel, puffadással és zsírszékeléssel. A bélnyálkahártya sérülése miatt gyakran társul a betegséghez laktóz intolerancia, miután csökken a bélben a tejcukrot bontó laktáz enzim mennyisége. Emésztőrendszeri panaszként krónikus székrekedés, afták, szájnyálkahártya fekélyek is kialakulhatnak.

Az utóbbi évtizedben kimutatták, hogy a lisztérzékenység diétás kezelés nélkül növeli a vékonybél-, vastagbél-, gyomor- és nyelőcső daganatok kialakulásának esélyét, illetve a non-Hodgkin limfómák kialakulását is.

A vékonybél károsodása miatt szénhidrátok és a zsírsavak csökkent felszívódása miatt energiahiány alakul ki a szervezetben, gyakori a vérszegénység a cöliákiában szenvedők esetén. Kialakulhat vashiány, folsav vagy B12-vitamin hiány is, hosszútávon pedig a kalcium és a D-vitamin elégtelen felszívódása miatt csontfájdalmak jelentkezhetnek, az A-vitamin hiánya miatt megnő a fertőzésekre való hajlam, a K-vitamin hiánya pedig vérzékenységgel járhat.

A betegség sokszor nem is elsődlegesen emésztőszervi tünettel jelentkezik, hanem a felszívódási zavar következtében kialakuló valamilyen hiánybetegségként, fáradékonyság, általános rossz közérzet, pszichés problémák, hajhullás.

A lisztérzékenység sokszor együttesen fordul elő autoimmun betegségekkel, pl. régóta jól ismert az 1-es típusú cukorbetegség és a cöliákia kapcsolata. Utalhatnak bőrproblémák is a glutén érzékenységre, a herpeszre hasonlító viszkető elváltozások gyakran a könyökökön, térdeken, vállakon jelentkeznek, de egyébként a test bármely pontján kialakulhatnak. A lisztérzékenység többféle máj és epeúti betegséggel is együtt járhat.

A genetikai hajlamon (öröklődés) kívül környezeti hatások is szerepet játszanak a cöliákia kialakulásában. Kimutatható, hogy egyes kórokozók, vírusok, stressz, gyomor- és bélműtétek hozzájárulhatnak a cöliákia kialakulásához. Az anyatejes táplálással ugyanakkor megelőzhető, illetve csökkenthető a lisztérzékenység későbbi megjelenése.

Az elsődleges glutén forrás a búza. Emellett a rozs, az árpa, és a tönkölybúza tartalmaz glutént. Az ételérzékenységgel élők számára azonban nagyon fontos, hogy legalább a diétás étrend kialakításához szakember segítségét vegyék igénybe, mert hiánybetegségek alakulhatnak ki a nem megfelelően kiválasztott helyettesítő ételek miatt.